Gyurta Gergely: „Életem eddigi legjobb úszása volt”

Gyurta Gergely egy kevéssel lemaradt az olimpiai kvótáról – 13. lett –, igaz, időben és méterben távolabb volt a 10. helyezettől (15 másodpercre), ennek ellenére nem volt elégedetlen.

Papp Márk a 36. helyen végzett, miután elnyelte a daráló.

Gyurta Gergely az első és a második kör végén is az élen állt, ám a harmadikban nem tudta tartani a tempót a meglóduló mezőnnyel, 7.5 km-nél már csak a 17. helyen haladt, végül feljött kicsit, ám a riói kvótát jelentő 10. helytől 15 másodperccel, a győztes mögött 50-nel elmaradva ért célba.

A viadalt egy, az ismeretlenség homályából előrobbanó amerikai, Jordan Wilmovsky nyerte szokatlanul nagy, 12 másodperces fölénnyel az Európa-bajnok holland Ferry Weertman és a görög címvédő, Szpirosz Gianniotisz előtt. Összességében két kvóta jutott az amerikaiaknak és az olaszoknak, egy-egy a hollandoknak, briteknek, görögöknek, franciáknak, kanadaiaknak és a braziloknak. Ezek a nációk már nem indítanak versenyzőt a jövő évi, setubali olimpiai selejtezőn.

„Kicsin múlott, de egy tíz kilométeres nyíltvízi versenyen tényleg bármi megtörténhet, pláne egy világbajnokságon, ahol nüanszokon dől el sok minden – értékelt Gyurta Gege. – Egyáltalán nem vagyok elégedetlen, ismét rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb, amit szerintem nagyszerűen kamatoztathatok majd jövőre Setubalban. Úgy gondolom, nincs még egy olyan sportág, mint a nyíltvízi úszás, ahol ilyen kegyetlenül nehéz kvalifikálni az olimpiára. Adott két verseny, ebből az első a világbajnokság, ahol egy hetvenkétfős mezőnyből kell benne lenni az első tízben, plusz a selejtező, ahol megint tízben kell végezni. Ez utóbbi azért könnyebben ígérkezik, hogy a legerősebb országok képviselői már nem lesznek ott – persze, így is rengeteget kell dolgozni és fejlődni ahhoz, hogy odaérjek. Úgy gondolom, huszonhárom évesen még előttem az élet, három esztendeje csinálom ezt a sportágat – mert ez egy külön sportág –, azaz bőven van időm, de az talán ma is látszott, hogy egyre közelebb és közelebb kerülök az élmezőnyhöz.”

Barcelonában még 18. volt, most 13. – bár az, hogy vezetett, pici hiányérzetet generál a kívülállóban.

„Nem nyomtam nagyon az első felében, sőt, még igyekeztem picit lassítani a tempót, hogy maradjon tartalék a hajrára is – alapvetően senki nem akart előre menni az elején, az esélyesek inkább a bolyban úsztak és lábvizeztek. Az lepett meg, hogy öt kilométernél indultak meg, én azt gondoltam, csak az utolsó körben fognak. Őszintén szólva nem láttam, hogy ennyien elmentek mellettem – próbáltam velük tartani, és persze arra is figyelni, hogy kimaradjak a verekedésekből, ami nagyobb részt sikerült is most, megúsztam sérülés nélkül, ami szintén jó hír. A végén még megnyomtam, ma ennyi sikerült, de nagyon őszintén mondom: szerintem tíz kilométeren életem eddigi legjobb úszása volt a mai.”

Papp Márk még az első kört követően igencsak reményt keltő pozícióban úszott, hiszen a 12. helyen haladt át a 2.5 kilométeres ellenőrző pontnál, utána viszont csúnya dolgok történtek vele...

„Hát, ez nagyon kemény tanulópénz volt... – mondta kicsit lehiggadva a debreceniek kiválósága. – Az elején ment minden, ahogy kell, sőt, miután néhányan kimentek az etetőstéghez, még előre is mentem, simán a tízben voltam, aztán nemsokára utolért a mezőny. Amit a következő öt kilométeren kaptam, az valami egészen elképesztő volt. Gyakorlatilag háromnegyed órán át úsztunk és verekedtünk, megállás nélkül... Belekerültem a kellős közepébe, és ott nincs kegyelem. Nem mondom, én is adtam, valakivel még üvöltöttem is, amikor elszakadt a cérna... Elképesztő volt... De ez tényleg rengeteget jelentett nekem. Életem első tíz kilométeres versenye volt ez ilyen szinten, hatalmas mezőnyben sikerült végül is az első felében végezni, úgy gondolom, ebből nagyon-nagyon sokat tudok tanulni.”

Holnap, kedden magyar idő szerint 11 órakor a lányok 10 kilométeres versenye lesz terítéken, Risztov Évával és Olasz Annával.

(forrás: músz facebook, fotó: Kovács Anikó)